rövid ujjgyakorlat

Először is elnézést, kicsit kihullottak a bejegyzések innen. Pótolni foom, ezt a projektet nem fejezem be. Folytatom.

Na szóóóóóóóóóval:
mai lényege a bejegyzésnek a zene
Ohh teljesen jó téma, melyeket milliónyi színes példával tudnék igazolni, ha hajlandó lennék keresni, linkelni, beágyazni, estébé, de ez jelenleg nem áll fenn.
Tehát a kor zenéje nyugodtan kijelenthető, hogy jelenleg a dub-step vonal és az ehhez dörgölőző disco. Hogy tudom ezt ennyire egyszerűen és magabiztosan kijelenteni? Most egy igen morbid párhuzamot használnék: rock megjelenése, Elvis, Black Sabbath, Queen egyebek, ezek mind-mind egy időben ugyanilyen furcsa és különc zenének számítottak, mint ma a dubstep. Tisztázzuk, nem azt mondom, hogy Skrillex=Freddy Mercury... Fenéket... Az általános zenei ízlés annyiból hasznos mutató, hogy az adott társadalom vagy személy milyen és mennyi zenét hallgat, mert ez alapján igen sok következtetés levonható. Nem akarok célozgatni, így csak annyit mondok hogy fésüld össze fejben az ismeretségedet és kor, intellektus, intelligencia, érdeklődés, egyebek mentén vizsgáld, hogy ki milyen zenét is hallgat. Érdekes párhuzamokat lehet állítani.
Tehát visszatérve, a dubstep nem olyan fantasztikus, mint  régebbi klasszikusok, mondjuk nincs is olyan társadalomformáló ereje sem (vajon miért...). De igenis egy adott kor, generáció zenéje jól jelemzi a generációt. Én a dnb generáció része vagyok, le sem tagadhatom, mint ahogy sokan mások sem.

Csak gondolkodjatok, a zene mindenkiről képes elárulni a legféltettebb titkát is.

kat-kat

Nehezen születik meg a fejemben egy-egy kérdéskör. Ezért nem is tudom, hogy mit érdemes ide leírnom és mi az, ami felesleges. Ellenben valami történt az agyamban, amin nem tudok túl lépni.
 Emlékek, gondolatok, mondatok. Évekkel, évtizedekkel ezelőttről. Fényes nappal becsukom a szemem és egész jelenetek peregnek le előttem. Van, hogy úgy érzem, mintha nem is a saját szemszögemből, hanem kívülről látnám. Konzultáltam több emberrel, a közös élményekről és mikor elmeséltem, akkor ők is így emlékeztek rá, szülők, barátok, ismerősök. De vajon miért most? Legutóbb az elmebetegség kezdődő jeleit véltem felfedezni magamon. Ettől a ténytől elszakadt bennem valami. Talán saját magam alól rúgtam ki a sámlit? Vajon képes vagyok-e felfogni, ha megőrülök?

 Na jó, igazából felesleges köröket futok elmém arénájában...