Ugye az emberi jellemet három alapvető dolog határozza meg szerintem: elme, szív, lélek.
Az, hogy a három közül melyik a legdominánsabb, az határozza meg a legjobban az embert.
A lélek dominál? Szabadon szeretsz sodródni, kalandozni, élvezni csapongni, ellenben ugyan olyan kaotikus vagy élet minden területén, mivel szárnyaló lelked is hol fent, hol lent van.
A szív az erősséged? Végtelen hűség vagy elutasítás a legjellemződ, kitartóan tudsz hinni, tanulni, dolgozni, szívből... De úgyanúgy tudsz gyűlölni, nyakas vagy, az érzelmeid befolyásolnak, amik bizony az életen sokszor bizony rossz tanácsadók tudnak lenni
Te vagy az elme bajnoka? Racionális vagy, megfontolt, nem szokásod hibázni, ellenben bizony pragmatikus vagy, dogmatikus, ritkán vagy szinte soha nem tudsz saját alapelveiden és gondolati korlátaidon túllépni, túlmutatni vagy továbbfejlődni.
Magamat a legkönnyebben 80-17-3%-os arányban tudnám felosztani:
80% az elme: megfontolom a dolgokat, borzasztóan erősek az alapelveim, minden cselekedetemet megfontolom, statisztikák, tények, adatok alapján döntök
17% a lélek: kalandvágyó vagyok, időnként csapongó, a gondolataimat is képes néha összekavarni, de erősebbé tesz, kaotikus, borzasztóan kaotikus
3% a szív: bennem nagyon alacsony dolog ez. Nem igazán élek át érzelmeket, nem igazán kötődöm, de ha mégis, akkor borzasztó erősen, ritkán van bűntudatom, megbánást sem érzek ráadásul az együttérzés sem részem.
Összességében az elmém racionálissá tesz, megfontoltá, de a lélek oldalam segít azon, hogy kalandvágyó legyek, a szív pedig igaz, hogy alacsony színt nálam, ellenben ha valakit megkedvelek, akkor nagyon sokra képes vagyok érte.
Persze ez eléggé leegyszerűsített váz, de remélem értehető. Na és te milyen vagy? :D
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése